2017. február 20., hétfő

10 éves az Átjáró, 5 az Utánam, srácok! projekt és a PFM...

Mint arról az egyesület weboldalán nemrégiben hírt adtunk, 10 éves az Átjáró egyesület!
http://atjarokhe.hu/2017/02/atjaro-10/ 


A jubileumról és a jubileumi eseményről több cikk is megjelent! Elektronikus formában itt olvasható:
http://www.boon.hu/tizeves-az-atjaro/3390795
http://www.eszak.hu/fiataloknak/2017/02/26/hogyan-fert-mindez-bele-tiz-evbe.eszak
http://minap.hu/cikkek/jubileumi-rendezvenysorozat-tizeves-az-eszak-keleti-atjaro-egyesulet
http://www.eszak.hu/politika/2017/02/24/tizeves-az-atjaro.eszak

De nem csak az egyesület jubilál az idén, több más ideillő évfordulóról is érdemes megemlékeznünk:
5 éves lett az "Utánam, srácok!" projekt is, amely az A Célváros képeskönyvünk megjelenését követően indult el szép lassacskán, Kapusi Krisztián kezdeményezésére, a Privát félmúlt Miskolcon sorozattal. Eleinte "24" projekt címen zajlott ugyan, de már ekkor is fontos szerepet kapott a programsorozatban a '70-es évekbeli ifjúsági film. 5 éves tehát ezzel együtt a projektet életre hívó kiadványsorozat is - a XII. szám bemutatójára januárban került sor.
Az eddig megjelent számok olvashatók itt: http://utanamsracok.blogspot.hu/p/privat-felmult-miskolcon.html



Bár az USF még csak 4 éves az éven, hiszen 2013 őszén rendeztük az elsőt az Avasi kilátóban, ha minden jól megy, most ősszel már az 5. következhet!


Egyesületünk másik - talán legismertebb - rendezvénye a KAF (Kertek Alatt Fesztivál) is az 5. állomásához érkezik az idén! 2007-ben az első programunkként indult útjára Gömörszőlősön, majd 2014-2015-2016 folyamán Varbón folytatódott. Idén pedig - terveink szerint - Bükkszentkereszt lesz a helyszíne... http://kamaprojekt.hu/galeria/kama-projektfilm/





2017. február 7., kedd

Tévétorony, városjelkép - milyenek a kilátások? 2.

Tavaly ősszel immár sokadik alkalommal rendezte meg az Észak-Keleti Átjáró Egyesület az Utánam Srácok Fesztivált, amelynek helyszín újfent az avasi kilátó volt, s amelynek programjában másodjára szerepelt egy szakmai fórum - a kilátóról.
Ahogy a 2015-ös esemény alkalmával építészmérnökök és beruházójelöltek vettek részt a közönség előtt zajló eszmecserében, úgy egy évre rá további témák szakemberei - zömmel közéleti szereplők, sajtóból ismert személyiségek - gyűltek össze hívásunkra, hogy megosszák gondolataikat a helyi nyilvánossággal.
Mit ér a tévétorony a 21. század elején? Veszített-e valamit is értékéből, tekintélyéből? Ma is szimbólumnak tekinthetjük-e - és mit ez tulajdonképpen? Kell-e tennie, tehet-e valaki valamit az építmény állapotának megőrzése, feljavítása, továbbá szerepének visszaállítása érdekében? Kinek mi a felelőssége? Ilyesmikről esik szó, amit az érdeklődő blogolvasó most akár visszanézhet-hallgathat, teljes terjedelmében, videófelvételen, avagy végigböngészheti a 2016. október 1-én rögzített anyag szöveges átiratát.

Kattintás után folytatódik az itt elkezdődő szöveg, amibe beékeltük a megidézett videókat, valamint néhány képet a főtéma, a Hofer Miklós építészmérnök által tervezett és 1963-ban felépült különleges objektumról.

Tévétorony, városjelkép – milyenek a kilátások? 2.
A második kerekasztal-beszélgetés az avasi kilátó valamikori presszó-helyiségében, az Utánam Srácok Fesztiválon, 2016. október 1-én
A beszélgetés résztvevői: Balogh Attila (Észak-Keleti Átjáró Egyesület) és Szunyogh László (megyei főépítész) moderátorok, Merényi Dániel („grafitember”, Napirajz), Kiss László (Maradj Miskolcon Alapítvány), Fazekas Csaba (Miskolci Egyetem), Sélley Andrea (Dialóg Egyesület), Kolostori Gábor (médiaszakember), Dombovári Ágnes (grafikus), Petruskó Norbert (rádióriporter), Kupcsik Sarolta (idegenvezető), Koleszár Péter (Miskolc a múltban Facebook-csoport), Kishonthy Zsolt (Műút folyóirat).
(Az első, hasonló fórumon elhangzottak szöveges átiratban elolvashatók az Avasi Mozaik kiadványban, atjarokhe.hu – ez a második anyag pedig bekerül a 2017 tavaszán megjelenő Avasi ösvények című füzetbe.)


(helyszíni fotók: Bujdos Tibor, Észak-Magyarország)

Balogh Attila: – Az avasi kilátóról szeretnénk beszélgetni: ez az alig több mint fél évszázada létesült objektum abból az ötvenvalahány évből 30-40-en át Miskolc természetes jelképe volt. A legtöbb helybeli úgy gondolta, ez a borsodi megyeszékhely egyértelmű, első számú szimbóluma, a várossal kapcsolatos dolgokban mint logó benne volt, rengeteg miskolci vállalat emblémájában. Aztán az elmúlt 5-10-20 évben ez a jelenség valahogy visszaszorult, ma kevés helyen látható. Bementem a Miskolc boltba mint ha turista lennék, keresek az idegenforgalmi kiadványok között olyat, amiben benne van az avasi kilátó. Nincs olyan, ami a kilátóról szól mint híres miskolci épületről. Egyetlen egyet lehetett találni, ezt a füzetkét, aminek a legutolsó előtti oldalán ott van egy ekkora kép a kilátóról… És egy mondat a kép mellett.
Kupcsik Sarolta: – Ez egy néhány évvel ezelőtti kiadvány, azóta születtek újabbak is. A kilátóról valóban nincsen külön, de azért nem csak ennyi van…
Balogh Attila: – Reméljük, jobb a helyzet, de talán érezni, mit akartam kifejezni ezzel.
Szunyogh László: – Tavaly tartottunk egy ugyanilyen beszélgetést, csak akkor itt építészek ültek a székeken. Magam is építész lévén beleestem abba a hibába, hogy azt gondoljuk, mi aztán mindenhez értünk és megmondjuk a tutit… Azóta gondolkoztunk, és kíváncsiak lettünk, mások mit gondolnak. Ma talán nem azon a rangon van a kilátó kezelve, ahogy szerintünk kellene. Mindenkit kérek, hogy egy szóban vagy egy egyszerűsített mondatban mondja el, hogy ő mit gondol a kilátóról!

Merényi Dániel: – Nehéz kérdés, mindenféleképpen Miskolc jelképe, de … próbáltam kotorászni az emlékeimben, hogy milyen kötődésem van, én ’77-ben születtem és nekem ez egy ugyanolyan adottsága már Miskolcnak, mint a diósgyőri vár, vagy a körülötte lévő domborzat, vagy bármi, ami Miskolchoz tartozik és elválaszthatatlan tőle.
Kiss László: – A gyerekkoromhoz kötődött, sok szempontból, de ha egy mondat, akkor szerintem a kilátó az soha nem volt Miskolcnak, egy korszaknak a jelképe. Egy miskolci korszaknak volt a jelképe, és ez a bajunk vele jelenleg, hogy ez azért nem egy olyan örök elem. Nem mondhatjuk az Eiffel toronyra, hogy ez Párizs egy korszakának a jelképe, erre viszont nyugodtan mondhatom azt, hogy minden ízében ez egy korszakát testesíti meg, nagyon klasszul megfogalmazva – és ezt most beleplántálni a jelenbe: nem lehetetlen, de elég nehéz.
Fazekas Csaba: – Mindig ez jön elő: hogy Párizsnak az Eiffel-torony, akkor Miskolcnak az avasi kilátó; nem érzem ezt jó hasonlatnak, már csak a Párizs és Miskolc közötti különbségek okán sem. Ha ebből indulunk ki, akkor megvan ez a jelképiség szerintem, ez most is egy élő dolog. Életemnek csak a felét éltem Miskolcon, a megelőző felében ha megláttam az avasi kilátót úgy, hogy csak turistaként jártam itt, akkor azért beugrott, hogy ez Miskolc. Más kérdés, hogy egy város azonosul egy jelképpel, akkor egy olyan város, meg egy olyan jelkép kell hozzá! Amíg Miskolcnak nem lesz olyan súlya, akár idegenforgalomban, akár kultúrában, mint Párizsnak a maga egy szinttel nagyobb mezejében, addig a turisták idejőve nem fogják letaposni egymást, hogy kis avasi kilátót vehessenek és hazavihessék. Mert aki elmegy Párizsba, az vesz magának egy ilyen kis Eiffel-tornyot, hazamegy, kirakja a polcra és utána egész életében erről jut eszébe, hogy ő ott járt. Míg Miskolcnak nem lesz valami hasonló, természetesen a maga nagyságrendjén hasonló kisugárzása, addig nem kötődik hozzá ez a jelkép vagy nem ennyire erősen. Amikor meg lesz, akkor jön magától. A városjelkép köré kultuszt nem lehet csinálni, vagy nagyon nehéz, az „csinálódik”, az lesz magától.
Sélley Andrea: – Én kilátóként tudom értelmezni és akkor jövök tényleg  ide, ha valamire rá kell nézni, akkor tök jó ide felsétálni és ránézni a dolgokra. Másrészt: három lábazat-festést csináltak kisközösségek itt az avasi lakótelepen és az egyik szimbólum a kilátó volt, amit felfestettek. Élő példa.
Kolostori Gábor: – Nekem a kilátó mint egy világítótorony. Szeretem az olyan objektumokat, amihez tudom magam orientálni, és ez mindig is az volt. Akárhonnan jöttem hazafelé, ha már láttam a kilátót… Itt dolgozom, itt laktunk régen, nem is nagyon tudnék dombok meg hegyek nélkül élni, de hogy van ez a kilátó, nagyjából ez egy origó.
Dombovári Ágnes: – Számomra talán leginkább tengely vagy iránytű ez az épület…
Petruskó Norbert: – Úgy gondolom, a kilátó most is jelkép és szimbólum, csak másoknak, máshogyan és egy másik Miskolcnak a szimbóluma… Ha az ember sétálgat, egészen érdekes matricákat lehet látni kilátó-mintával, egy szubkultúrának lett a jelképe most, többnyire fiatalokból álló szubkultúrának. Akik igenis ehhez kötik a miskolciságukat, mint egy egyszerűen feldolgozható jelképhez.
Kupcsik Sarolta: – Miután egyidős vagyok a kilátóval, teljesen természetes, hogy „ez van”, kvázi „mindig is volt” már az én életemben, és remélem, hogy ez is lesz, míg világ a világ, meg két nap, annyira hiányozna, ha nem lenne. Origóként vagy világítótoronyként. Másrészt meg a szakmai része: minden turistának, akivel találkozom, van arra alkalom, hogy ide feljöjjünk, de mindenkinek ajánlom, s van, aki visszajön és azt mondja, de jó, hogy mondtam, hogy hogy lehet oda feljutni, mert különben számos helyéről, pontjáról a városnak látszik és a turista kedvet kap, hogy felmenjen – a hogyan, az szokott a kérdés lenni.
Koleszár Péter: – Nagyon jó labdát kaptam, pontosan ezt akartam mondani erre: aki eljön Miskolcra és nem vesz egy mini avasi kilátót magának – én azt gondolom, ha ez a Városház téren lenne, akkor nem menne el a turista a városból mini kilátó nélkül, vagy kulcstartó nélkül. De ennek a kilátónak az az áldása, ami az átok: a helye… Ez okozza, hogy sokan nem jönnek fel, sokan nem ismerik meg és nem szeretnek bele. Hogy mit jelent nekem a kilátó? Ha nincs a kilátó, akkor én nem vagyok. A szüleim Debrecenben az orvosira jártak és itt az alattunk lévő szinten mutatták be egymásnak őket. Egyikük tiszacsegei, a másik miskolci; lehet, hogy találkoztak volna valami egyetemi buliban, de ez volt így a biztos…
Kishonthy Zsolt: – Nekem a kilátó a totálisan kihasználatlan lehetőségnek a szimbóluma, és fura, hogy csak ketten említették egyáltalán, hogy ez egy működő, működtethető valami lenne mint kilátó, mint találkozóhely… Nekem az egész szimbólum dolog, meg hogy hegyes, azért hasonlít, ez hülyeség. Azt gondolom, ez a városvezetés sara évek óta, hogy ez így áll. Egy évben tíz napot, vagy húsz napot van használva. Egy városnak dolga, hogy tisztítják az utcát, este világítanak a lámpák. Azt mondják, nem lehet gazdaságosan működtetni itt egy büfét. A város működtesse! Csináljanak egy költségvetési rubrikát, hogy avasi lakótelep: 20 millió forint. Nyíregyháza vagy Debrecen mit adna, ha lenne neki ilyenje, de nincsen! Kiülsz, kikönyökölsz, iszod a sört, és ilyen kilátás, hihetetlen, Magyarországon egyáltalán létezik ilyen és pont mi kaptunk egy ilyet ajándékba... Szerintem bűn, ezt ki kell használni, minden adottságot, ami működtetné a várost. Az önkormányzatnak kötelessége volna – és szégyen, gyalázat, hogy nem. A város vezetését kellene noszogatni, hogy gondolkozzanak el ezen.

2016. november 21., hétfő

Mi legyen a kilátóval? - cikksorozat és dísztárgyak

Folytatódik gyűjtésünk az avasi tévétornyot ábrázoló (elsősorban régebbi, rendszerváltás előtti) relikviákra irányulóan, jópár felajánlással bővült a legutóbbi beszámoló óta a kollekció.
A hegytetőn álló objektumban időközben lezajlott egy újabb fórum az építmény sorsáról és megítéléséről: az Utánam Srácok Fesztivál keretében szervezett ismét kerekasztal-beszélgetést az Észak-Keleti Átjáró Egyesület, sok okos és színes hozzászólással. (Az erről készült videó megtekinthető az előző posztban, a tavalyi hasonló esemény szöveges átirata pedig itt.)

Nevezett fórum nyomán - amelyen egy miskolci értékőrző alapítvány vezetőjeként részt vett a megyei napilap főszerkesztője is - cikksorozat indult az Észak-Magyarországban, amely ismert közéleti embereket, városunk iránt elkötelezett gondolkodókat, művészeket szólaltat meg a témáról. Az interjúk a Borsod Online hírportálon is követhetők (immár a harmadik résznél jár, és bizonyára még sokáig folytatódik), de ide is betettük az újságcikkek beszkennelt változatait.

Előtte azonban hadd mutassuk meg dísztárgy-gyűjteményünk friss darabjait! A galéria kattintás után folytatódik.

(plakett)

(képeslap)

(sportegyesületi zászló)